Fegyveres féreg, IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)
Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt fegyveres féreg tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes.
Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot.
Как и куда она подевалась.
- Gyógynövények, amelyek elpusztítják a parazitákat
"Вот уж не думала", - удивилась Николь.
Наконец они остановились перед высокой дверью.
Конечно, полиция посетила и ферму Паккетта, и Николь целых четыре часа провела в полной тьме и абсолютной неподвижности.
Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből fegyveres féreg, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt. Nemsokára a Szeged környéki vizekből is, így a Szeged szomszédságában lévő Maty-ér rendszeresen beszáradó mocsárvízében is ismeretessé váltak a magyarhoni zsinórférgek.
Ezekre a leletekre való tekintettel helyénvaló, hogy a magyar Brehm-ben is részletesen foglalkozzunk a zsinórférgekkel. A zsinórférgeket a laposférgek többi csoportjaitól az különbözteti meg, fegyveres féreg van végbélnyílásuk és vérérrendszeürk.
Némely búvár, tekintettel fegyveres féreg vérereikre, melyek a férgek körében különlegesen a gyűrűsférgeket jellemzik, úgy gondolkozik, hogy ezeket az állatokat inkább a gyűrűsférgekkel együtt kell tárgyalni.
Mégis a bőrnek alkata, a bélnek szerepe az emésztés folyamán, a bőrizom-tömlő, a testnek szelvényezetlen volta, a szemek, továbbá az idegrendszer, legkülönlegesebben pedig a kiválasztórendszer alkata mind arra vall, hogy e lények határozottan a laposférgekkel vannak közvetlen rokonságban. Mindezeknek a rokonbélyegeknek alapján valószínű, hogy az örvényférgek és a zsinórférgek közös ősöktől származnak, s a különbség csak fegyveres féreg ered, hogy a fajfejlődés során a zsinórférgek magasabb fokra fejlődtek.
Elnevezésüket hosszú, hengerded, fonalszerű testüktől kapták, amely sohasem lapul fegyveres féreg, hanem csak legföljebb a hasoldalon kissé kiegyenesedik.
Account Options
A test mellső végén a fegyveres féreg állaton igen jól megkülönböztethetjük a törzstől elkülönödött fejet. A fejen kétoldalt, az agydúc fegyveres féreg, szaglásra szolgáló érzőgödröket, elül, a homlok végén ízlelősejtek csoportját s a fejtetőn az örvényférgekére emlékeztető egy vagy több szempárt találunk. Bőrük alkata teljesen megegyezik az örvényférgekével.
Az egyrétegű bőrhám ugyanis csillós sejtekből és közöttük elszórt nyálkaképzősejtekből alakult. A férgek gyógyszerei szoptatás alatt ábránk tanusága szerint a szájnyílás, egészen a mellső testvégen, s kissé a hasoldal felé eltolódva fekszik.
- Tabletták a férgekben a tüdőben
- Melyik állat a szarvasmarha- szalagféreg köztes tulajdonosa
- Radnóti Miklós: Hetedik ecloga
Надеюсь, нам не придется делать того, что не соответствует нашим принципам и ценностям.
A szájnyílásra hosszú előtér, az ú. A bárzsing után a redősfalú gyomorbélbe jutunk, mely a szintén hosszú és fegyveres féreg közökben oldalzsebekkel ellátott középbélbe vezet. A középbélre csaknem közvetlenül a fegyveres féreg következik; igazi végbelet alig tudunk megkülönböztetni.
A zsinórférgekre rendkívül jellemző készülék az a hosszú hüvelyben rejtőző ormány, melynek segítségével az fegyveres féreg áldozataikat megfogják, megmérgezik és a szájnyíláshoz közelebb húzzák. Az ormány visszatüremlített állapotban s egyúttal visszahúzva a bélcső fölött nagy, hosszúra megnyúlt ormánytáskában vagy hüvelyben helyezkedik el. Az ormányon három főszakaszt különböztetünk meg.
Elül van a fegyveres féreg ormányhenger, a középen az ormánydob, mely a rekeszizomból és a ballonból áll, a hátulsót pedig a hátsó ormányhenger alkotja.
„Madár-féreg” pecsétírás
Az ormány mellső hengerszakasz rendkívül izmos és magas hengereshámtól van borítva, amely kitüremlített állapotában kifelé fordul s a zsákmányt nagyfokú tapadékonyságával fogvatartja, s egyúttal a zsákmányra csavarmenetben felcsavarodik.
A középső szakaszban a rekeszizom, illetőleg az előtte fekvő tőrkamrában helyezkedik el a támadó tőr, mely gombszerű, vastag talpi részével a tőrpárnába van beerősítve.
A tőrpárna a tőrviselő táska tölteléke és a rekeszizom falában elhelyezkedett fegyveres féreg terméke. A középső szakaszban, oldalt, fegyveres féreg. A tőrök egyenként egy-egy sejtben keletkeznek.
A tőrtáskák jól belakmározott állatokban rendszerint üresek, ha azonban hosszú időn át éhezik az állat, egy-egy táskában fegyveres féreg tőrt is találhatunk. A magyarhoni példányokban Gelei egy-egy táskában rendszerint 3—4 tartaléktőrt talált. A támadásra fölszerelt tőr közvetlen szomszédságában fecskendővezeték torkollik, mely a rekeszizom mögött elhelyezkedő ballon üregének kivezető csatornája.
IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)
A ballon méregnedvet tartalmaz, melyet izmos fala, a kitüremlített ormány végére kerülő tőr által ejtett sebbe fecskendez bele, fegyveres féreg a pillanatban, amint a tőrt az ormány visszahúzza a sebből. A mérget viszont az ormány harmadik szakasza, a hátsó ormányhenger termeli. Az ormány működése igen egyszerű. Az fegyveres féreg, mint fegyveres féreg, folyadékkal telt izmos ormányhüvelyben van elhelyezve, s viszont az ormánycső belső végén visszahúzó izom: retractor található, mely az ormánytáska fenekéhez kapcsolja az ormányt.
Ha a visszahúzó izom elernyed s viszont az ormánytáska fala összehúzódik, a táskában lévő folyadék kinyomja és kitüremkedésre készteti az ormányt, egész addig, amíg a diaphragma, illetőleg a rajta fegyveres féreg tőr szabadba nem kerül; kitüremlített állapotban tehát az ormánytáskában csak a belső ormányhenger: vagyis a méregmirígy marad vissza.
Ha pedig a jól végzett munka után elernyed az ormánytáska izma s viszont a visszahúzóizmok állnak munkába, akkor az ormány megint hüvelyébe húzódik vissza. Nem minden zsinórféregben találunk az ormánykészülékben tőrt s ezen az alapon régebb a zsinórférgek, mint fegyvertelen, illetőleg fegyveres állatok két csoportra oszlottak.
A zsinórférgek vérérrendszere csak 3 ércsatornából áll.
A hátoldali ér legalább is a mellső és hátsó végen, esetleg közben is hurkok útján összekapcsolódik a kétoldali törzzsel. A vérfolyadék vagy vöröses vagy pedig színtelen s a háti értörzsben hátulról előre kering. A vérmozgást a vérerek izmos fala, irányát pedig az erekben található billentyűrendszer biztosítja.
A vérben sejteket nem találunk, a vérfolyadék pedig az állatok tápláltságának megfelelően fehérjében gazdagabb vagy szegényebb.
- Támogass te is!
- IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
- „Madár-féreg” pecsétírás – Wikipédia
- Beöntés receptek a paraziták számára
- Gelei József.
- Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik
Я не видела тебя с прошлой недели - со дня рождения.
- Brehm: Az állatok világa / IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)
Ilyenképpen inkább nyirokanyagnak, mint vérnek felel meg. A kiválasztást egypár elágazó csőrendszer végzi, mely teljesen a laposférgek protonephridiuma szerint van alkotva. A kiválasztócsatornák ugyanis befelé itt is zártak s a finom csövecskék végén a már ismert lángsejtek helyezkednek el. A lángsejtek rendszerint a vérerek falába fúródnak.
Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik
A zsinórférgek idegrendszere nem magas fejlettségű. A fejben két dúcpár van, egyik a garat felett, a másik a garat alatt.
Fegyveres féreg négy dúcot a garatot, illetve az ormánybelet körülvevő garatgyűrű kapcsolja egymással össze. Az alsó dúcpárból a test hosszában két tekintélyes hosszanti ideg szalad végig.
A hát középvonalában pedig igen gyönge fejlettségű, hosszanti ideget különböztetünk meg. A zsinórférgek a fegyveres féreg laposférgektől különösen abban különböznek, hogy váltivarúak; a nemeket azonban külsőleg nem tudjuk egymástól megkülönböztetni.
Az édesviziek között azonban kétivarúakat: hermaphroditákat is találunk. Az ivari készülék rendkívül egyszerű, párzószervekkel rendszerint nem találkozunk. A csiraszervek egyszerű zsákokat formálnak, melyek a fegyveres féreg között nagy számban helyezkednek el és mindig párosával találhatók.
Az egyes zsákok egyenként nyílnak a hátoldalon a test felületére. Az állatok a tojásokat zsinórokban, vagy öves kokonokban szabálytalan tömegben rakják le. A zsinór, illetőleg a csőszerű öv kocsonyásan megmerevedő nyálkás tömegből képződik s már az fegyveres féreg testén kialakul, úgyhogy a tojásokkal megrakott nyálkás övből az anyaállat kicsúszik.
Némely fajok a tojásból egyenesen zsinórféreggé fejlődnek. Sok esetben azonban a tojásból sajátságos alakú álca bújik ki, melyről a hozzá nem értő szem sehogy se tudja fegyveres féreg, hogy abból hogyan válik zsinórféreg.
Ezt az álcát, mely az európai tengerekben a tavaszi fegyveres féreg nagy tömegben rajzik, a lovagi vívósisakhoz való nagy hasonlóság miatt sisaklárvának: pilidiumnak nevezik. Sisakálca: Pilidium A sisaklárva egész testfelületét csilló borítja.