Mit kezelnek a gyermekek parazitái

Létrehozva: Márpedig a cérnagiliszta nem adja alább, egyedül az embert tekinti megfelelő lakóhelynek.

A nem megfelelően kezelt esetekben szövődményként vesehegesedés, magas vérnyomás, krónikus vesebetegség alakulhat ki.

A hegyesfarkú bélgiliszta vagy cérnagiliszta Enterobius vermicularis valamennyi életszakaszát az emberben, de legalábbis az ember közelében tölti. A kifejlett példányok a bélrendszer utolsó harmadában, a vékony- és vastagbél, valamint nagy számban a vakbél nyálkahártyájában székelnek.

Egyetlen milliméter széles, hengeres és hosszúkás, fehéres színű apróságok. Az alig mm hosszú hímek, amint megtermékenyítették az akár egy milliméteres hosszúságot is elérő nőstényt, nyomban elpusztulnak. A nőstény mindössze négy hónapot él, de ez idő alatt életképes peték ezreit hagyja mit kezelnek a gyermekek parazitái, melyek gyorsan elkezdik három lárvastádiummal kezdődő életüket. A lenyelt vagy belélegzett petéből alig hat óra múlva még a gyomorban vagy a vékonybélben bújik ki az első kicsi lárva, ami azután a vékonybélben telepszik meg.

Két átalakulást és vedlést követően két-három hét múlva már kifejlett, ivarérett cérnagilisztává válik, ami még hónapig él.

Mindig a legkisebbeket bántják

Jó tudni A féreg okozta betegség nevei: enterobiasis, Enterobius vermicularis fertőzés, cérnagiliszta-betegség, oxyuriasis. A cérnagiliszták a béltartalom mozgásával a vastagbélbe, illetve a végbél területére jutnak.

Párzás után a nőstények az éjszaka folyamán kimásznak a végbélnyíláson, és a környékén található redőkbe lerakják petéiket. Egyetlen cérnagiliszta-kismama élete folyamán petét rak.

A peték mintegy két-három hétig életképesek.

Ezért fertőzés esetén is nagyjából ennyi lappangási idővel lehet számolni, noha általában nem tudjuk, pontosan mikor kerültek a peték a fertőzött szervezetbe. Mindenesetre a peték, hogy ez idő alatt ne pusztuljanak el, a végbéltájékon kellemetlen viszketést okoznak.

A korai életkorban alkalmazható terápiás módszerekről

A parazitagazda pedig igyekszik a viszkető helyet megvakargatni ujjaival, és az ily módon a körme alá került petéket a megfelelő helyre szállítani. A gyerekek ideális parazitagazdákhiszen nem kell ápolatlanság és mosdatlanság ahhoz, hogy álmukban a vakarózás után szájuk vagy orruk környékére tegyék kezecskéjüket, netán mit kezelnek a gyermekek parazitái vele, és végrehajtsák a cérnagiliszták tervét, visszafertőzzék önmagukat.

Mindig a legkisebbeket bántják Nincs tehát szükség más élettérre, másik gazdára, a cérnagiliszta tökéletesen meg van elégedve szállásadójával, az emberrel. A féreg a hideg és mérsékelt övön világszerte elterjedt, különösen a mérsékelt övi kontinentális éghajlaton élő emberpopulációt kedveli.

A körmök alatt utazva könnyen visszafertőzheti gazdáját, de a megfogott tárgyakra kerülve két-három hete is van, hogy új vírusgazdára leljen. Bármely életkorban előfordulhat cérnagilisztás bélférgesség, de a legáltalánosabb a gyermekközösségekben való terjedés.

A fehér cérnagiliszta egyetlen célja: visszafertőzni önmagát A felnőttek kevésbé fogékonyak, mert őket már szerzett immunitás védi a cérnagiliszta-fertőzéstől, a teljes védettség azonban nem garantált.

Mik azok a bélférgek?

A fertőzött édesanyák szoptatott csecsemői anyatejes tápláláskor kevésbé veszélyeztetettek, hiszen az anyatejben nincs pete vagy lárva, a mellbimbó környéke is tiszta, de a kézről vagy valamelyik testvérkén keresztül ők is megfertőződhetnek. Feltűnés nélkül Érdekesség Miféle állat a cérnagiliszta? Rendszertanilag a hengeres férgek Nemathelmintes törzsébe, a fonálférgek Mit kezelnek a gyermekek parazitái osztályába tartozik.

Mivel a paraziták méretben és számban is növekednek, a gazda szervezet egészségét is befolyásolhatják. Emésztési zavarokat, tápanyag felszívódási problémákat eredményezhetnek. Az orsógiliszta  a sertésből és marhából származó különböző szalagférgek a bélben megtelepednek vagy abban vándorolnak, a bél falához odatapadhatnak. Ezek kétféleképpen okoznak problémát: a vándorláskor izgalmi és allergiás tüneteket válthatnak ki, némelyik a bélből a keringésbe is bejuthat, majd onnan a májon és a nagy vénás verőéren keresztül a tüdőbe is elvándorolhat, onnan felmászhat a légcsövön, ahonnan a betegek visszanyeldekelhetik.

Két latin nevet is kapott: Enterobius vermicularis és Oxyuris vermicularis. Három szakaszos belük, kezdetleges idegrendszerük van.

Élő paraziták betegíthetnek meg bennünket

A hímek rövidkék, farkuk visszakunkorodik, a nőstények egyenes testűek. Ahhoz képest, hogy a cérnagiliszta milyen szapora, tulajdonképpen kevés tünetet okoz, és így sokáig háborítatlanul tehet-vehet az ember, főként az embergyerek bélrendszerében. A popsi környéki viszketés kellemetlen ugyan, de nem elviselhetetlen.

Igaz, az álmot zavarja, az érintett gyermek vagy felnőtt nyugtalanul alszik. Néha enyhe hasfájást okoz, vagy, ha már sok gilisztalakója van a bélnek, hasmenést.

Tüdőgyulladás

A giliszták okozta felszívódási zavar miatt főleg a kisebb gyermekeknél vehető észre, hogy elmarad a súlygyarapodás. A kifejletten cérnavékony fehér férgek megjelenhetnek a székletben és a végbélnyílás környékén, de ez nem mindig észlelhető, hiszen amikor a férgek ürülnek, a fertőzés már igen régi, több hetes.

A kipirosodott bőrön apró fehér pöttyökként néha a peték is láthatók. Ezen kívül a bélférgesség inkább csak általános panaszokat okoz: nappali fáradtság, nyugtalanság, ingerlékenység, csökkent étvágy, sápadtság, színtelen körömágyak utalhatnak a fertőzésre.

A legfontosabb tünet mindenképpen az altesti viszketegség ún. A kislányokra jobban oda kell figyelni, mert ha sokáig gyogynoveny a parazitak ellen marad a fertőzés, kezecskéjükkel a kisajkak környékét és a hüvelybemenetet is megfertőzhetik. A gyulladás itt már jobban fáj, és csúnyán váladékozik, a hüvelyen keresztül felszálló fertőzést, hüvelygyulladást vaginitispetevezeték-gyulladást salpingitisesetleg hasüregi gyulladást okozhat.