Keresztmetszet rajz keresztmetszete
Csavaró igénybevétel A gépelemek határozott alakkal és teherbíró képességgel rendelkező szilárd testek. Külső terhelés erő hatására megváltoztatják alakjukat. A gépalkatrészek többsége üzemszerűen csak olyan mértékű terhelésnek van kitéve, hogy a terhelés megszűnte után visszanyerik eredeti alakjukat.
Ez a rugalmas alakváltozás. Sok szerkezeti anyag képlékeny alakváltozásra is képes, például a szerkezeti acél is. Ebben az esetben, ha a terhelés elég nagy, akkor a terhelés megszűnte után az alkatrész nem keresztmetszet rajz keresztmetszete vissza eredeti alakját.
Ekkor képlékeny alakváltozásról beszélünk. Ha a terhelés még nagyobb, akkor bekövetkezhet az alkatrész törése, szakadása. A szilárd testek viselkedése, terhelés hatására, általában bonyolult jelenség, ezért mi csak a legegyszerűbb jelenségeket vizsgáljuk. Ezekre a következők jellemzők: A test rúd alakú, azaz van egy kitüntetett kiterjedési iránya Ebben az irányban lényegesen nagyobb a mérete, mint erre merőlegesen.
Gépelemek és ábrázolás
Ez a rúd hossziránya. Léteznek görbe rudak is, de mi csak egyenes tengelyű, állandó keresztmetszetű, csavarodás mentes rudakkal foglalkozunk.
Ezeket prizmatikus rudaknak nevezik.
- Szivféreg larva
- Az emberi tüdő parazitáinak kezelése
- Parazitaellenes gyógyszerek
- Pinworms gyermekekben, hogyan kell kezelni
A végkeresztmetszetben bejelöltük a súlypont helyét S. A rúd súlyvonala az az egyenes vonal, mely az összes keresztmetszet súlypontját tartalmazza.
Huzal és kábel
Ennek a vonalnak fontos szerepe van a rudak vizsgálatában, mert ha ismerjük a deformációját nyúlás, rövidülés,görbülés, csavarodásakkor jó közelítéssel meg tudjuk határozni bármely keresztmetszet tetszőleges pontjában a feszültségeket, deformációkat, elmozdulásokat.
Ez változatos alakú lehet, az alábbi ábra mutat néhány gyakori esetet.
Ez a feltételezés sok szerkezeti anyagra jó közelítéssel igaz, ha a deformáció elég kicsi a feszültség és deformáció fogalmát később magyarázzuk el. A test pontjainak keresztmetszet rajz keresztmetszete kicsik Ez az elmozdulások és a deformációk közti lineáris kapcsolatot jelent.
Fővezetékek szükséges keresztmetszete – E.ON területén
Ez például abban nyilvánul meg, hogy egy prizmatikus hajlított rúd esetén feltételezzük, hogy a rúd súlyvonalának pontjai csak a súlyvonalra merőlegesen mozdulnak el. Feszültség fogalma A gépelemekre, mint szilárd testekre, féregtelenites hazilag működésük során külső erők hatnak.
Ezek átadódhatnak a testre a határoló felületén pl.
Ha egy szilárd test egyensúlyban van, akkor a külső erők nem függetlenek egymástól, hanem a kapcsolatuk egyensúlyi egyenletekkel írható le. Ekkor azonban a test tetszőlegesen kiválasztott darabja is egyensúlyban van, ami csak úgy lehetséges, hogy keresztmetszet rajz keresztmetszete erre ható erők is egyensúlyi erőrendszert alkotnak.
A kiválasztott darabra, a felületén, erők adódnak át a szomszédos anyagrészekről, és ezek a felületen megoszló erők a test belsejében ébredő feszültségek. A felületen megoszló erők intenzitása helyről-helyre változhat, keresztmetszet rajz keresztmetszete a feszültség ponthoz kötött fizikai mennyiség.
Szalacsi Sándor a Keresztmetszetben
Az átvágással tehát belső erőket távolítottunk el, 4. Ez szemlélteti a 4. A keresztmetszetet kisméretű, négyzet alakú tartományokra bontottuk és minden négyzethez berajzoltuk az átadódó erőt.
Ha csökkentjük a négyzetek oldalhosszúságát, akkor csökken a négyzet területe és a hozzá tartozó erő nagysága is, de a hányadosuk egy határértékhez tart.
A metszet jelentősége
Ezt a határértéket feszültségnek nevezzük 4. A feszültség tehát az átlagfeszültségek sorozatának határértéke, vagy másképp fogalmazva: A feszültség a szilárd test belsejében kijelölt keresztmetszet rajz keresztmetszete ébredő erőrendszer intenzitása.
A feszültségek nagyságának ismerete fontos a tervező számára, mert a szerkezeti anyagokban megengedhető feszültség nagysága korlátozott. Szilárd testre a határoló felületén is átadódhat erő. Ezt inkább felületi terhelésnek nevezzük pl.
A vezeték átmérője és keresztmetszete
A feszültség vektormennyiség, melyet célszerű komponensekre bontani, ahogy azt a 4. A keresztmetszet síkjára merőleges feszültségkomponens. A keresztmetszet síkjába eső feszültségkomponens.