Férgek, amelyeknek az emberek szélesek


FÜVEK KÖNYVE Előszó Az ember földből való, mert teremtésekor más férgek vétetett, ami az ember, és minden elem szolgált neki, mert érezték, hogy él, és minden tevékenységükkel előzékenyen együttműködtek vele, és ő is velük.

És a föld férgek adott nekik, az ember módja és természete és szokásai és egyéb kapcsolatai szerint. A föld ugyanis a hasznos növényekkel mutatta meg az ember szellemi minőségének kapcsolatait, miközben ezeket megkülönböztette; a haszontalan növényekkel azonban az ember haszontalan és démoni jellemvonásait mutatta meg. Vannak azonban bizonyos növények, amelyeket bizonyos ételekkel meg kell főzni, és ezeket az emberek számára ehetővé teszik, és ezek könnyűek, mert az embert nem terhelik meg túlságosan, és hasonlítanak az ember húsához.

Kell-e tőle félnünk?

És a gyümölcstermő fák nedve főzés nélkül káros, és megfőzve könnyű, és az ember vérével egyenlítődik ki. A nem gyümölcstermő fák azonban, amelyek nem szaporodnak, csak faanyagok és nem élő fák, és csak levelei vannak, amelyek az emberek számára haszontalan ezeket megenni, úgy hogy ha valaki megeszi őket, annak nem nagyon használ, még ha sokat nem is árt neki, és ezek az emberben a rothadással vethetők össze. Ami azonban a fákban van, és amiből kötél készül, az az ember ereire hasonlít.

És a föld kövei az ember csontjaival vethetők össze, és a kövek nedvessége a csontvelővel, mert annak a kőnek, amelyiknek nedvessége van, melege is van. Az a kő azonban, amelyekkel a tetőket befedik, az ember kezein és lábain lévő körmökkel vethető össze. És bizonyos levegős növények is nőnek, és ezek szintén az ember emésztésének könnyűek és derűs természetűek, úgyhogy azt az embert, aki megeszi őket, felvidítják, és hasonlítanak az ember hajához, mert ez mindig könnyű és szellős.

De bizonyos más füvek szelesek, és ezek a széltől nőnek, és ezek az emésztés számára szárazak és nehezek, és szomorú természetűek, így azokat az embereket, akik megeszik, szomorúvá teszik; és ezek az ember tajtékával vethetők össze, vagy ahhoz hasonlítanak. Azonban a haszontalan növények nedve, amelyeket nem lehet megenni, mérges, mert az emberi ételek számára halált amelyeknek az emberek szélesek, és az ember kiválasztásával vethetők össze.

És a földnek van tajtéka, nedvessége és nedve. És a föld tajtékja haszontalan növényeket szül, a nedvessége viszont hasznos növényeket, amelyek megehetők, és amelyek az ember más használatára is hasznosak. A nedve azonban fürtöket és bimbózó fákat nemz.

Azok a növények, amelyek az ember munkája által vettetnek el, és csak lassan bújnak elő és növekednek, elvesztik fanyarságukat és keserűségüket attól a munkától, amivel az ember termeszti és elveti amelyeknek az emberek szélesek, mint a háziállatok, amiket az ember gonddal nevel fel saját házában, úgyhogy e nedvek nedvessége az ember nedveinek a természetét valamelyest megérinti, amennyiben ezek az ételekhez és italokhoz jók és hasznosak.

Azok a füvek azonban, amelyek magjuk kihullása által, az ember munkája nélkül növekednek, és hirtelen és sietősen, mint a zabolátlan állatok bújnak elő, az emberek számára hátrányosak, ha megeszik őket, mert az ember a megfelelő időben való tejivással, evéssel és növekedéssel neveltetik fel, ami a mondott növényekkel nem így történik. Azonban néhány közülük mégis elnyomja gyógyszerként az emberekben a káros és beteg nedveket. Azonban minden fű amelyeknek az emberek szélesek hideg, vagy meleg, és ennek megfelelően növekszik, mert a füvek melege a füvek lelkét jelenti, míg a hideg a testüket: így élnek módjuknak megfelelően, ha akár a meleg, akár a hideg túlsúlyban van bennük.

Ha ugyanis minden fű meleg lenne és hideg egy sem, feloldanák az őket használókban az ellentétüket. Ha azonban mind hideg lenne, és egy sem lenne meleg, ugyanígy kiegyensúlyozatlanságot okoznának, mert a meleg az ember hidegével, a hideg pedig az ember melegével szemben áll. És bizonyos füvek erős fűszerek erejét és a legkeserűbb fűszerek fanyarságát bírják. Ezért sok rosszat elnyomnak, mert az ártó szellemek ezeket elkerülik, és a fűszereket utálják.

Vannak azonban bizonyos növények, amelyek ugyanakkor az elemek tajtékát is bírják, ezekben az elámított emberek megkísérlik vagyonukat megtalálni; és ezeket a füveket szereti az ördög, és velük keveredik. És ha az ember jó lisztet csinál a búzából, akkor az ebből a lisztből készített kenyér jó a betegnek és az egészségesnek, jó húst és jó vért ad az embernek. Ha azonban amelyeknek az emberek szélesek a liszt velejét, a zsemledarát, kiveszi és ebből készít kenyeret, akkor ez a kenyér erőtlenebb és gyengébb lesz, mint a teljes lisztből készült, mert a liszt veleje valamelyest elveszti erejét, és több nyálkát ad az embernek, mint az igazi búzaliszt.

Ha azonban a búzát nem lisztként, őrletlenül, egész szemekben főzik meg, és nem őrletik malomban, és úgy eszik, mint a más egyéb ételeket, az sem jó vért, sem jó húst nem ád, ellenben sok nyálkát, mert a búzát alig lehet megemészteni; így a betegeknek semmiképpen sem hasznos, még ha az egészséges meg is tud birkózni ezzel a táplálékkal.

R Ha azonban valakinek üres a feje, és ezért őrültség kínozza, mintha bolond lenne, akkor vegyen egész búzaszemeket, főzze meg vízben, és azután ezekkel a meleg magokkal vegye körbe a fejét a víz leöntése után, és kösse át egy kendővel. Így a beteg agya megtelik amelyeknek az emberek szélesek nedvekkel, és visszanyeri erőit és egészségét. És tegye ezt addig, amíg értelme vissza nem tér.

R És aki a hátában és az ágyékában érez fájdalmat, az főzze a búzaszemeket vízben, és azon melegében tégy arra a helyre, ahol fáj, és a búza melege minden betegség erejét legyőzi. R És ha kutya pinworm gyógyszer az emberek számára meg az embert, akkor készíts tésztát zsemlelisztből tojásfehérjével, és tegye ezt három nap és három éjjel a harapásra, hogy ez a mérges harapást kihúzza.

Az ilyen harapás a kutyák lehellete miatt mérgezőbb, mint a más állatok harapásai. Azután hagyja a tésztát, törjön össze cickafarkot tojásfehérjével, és ezt tegye a harapásra két-három napig, majd dobja el. És azután gyógyítsa kenőcsökkel, amelyeket más sebek kezelésére is ajánlanak.

Nyálkával írta a legősibb féreg saját történetét

A belőle készült kenyér jó az egészséges embernek és erőssé teszi. És azoknak is jó, akiknek zsíros a húsa, mert csökkenti húsukat, de mégis erősíti őket. Azoknak azonban, akiknek hideg a gyomra, és ezért elerőtlenedtek, hátrányos, mert gyengesége miatt emésztése nem tudja legyőzni, ezért sok vihart támaszt benne, mert alig tudja megemészteni.

R Akinek azonban furunkulusok vannak a testén, bármilyenek is legyenek azok, tegyen tűzben melegített, vagy frissen a kemencéből kivett és megtört rozskenyeret a furunkulusokra, és a rozskenyér erőinek melege felemészti és eltünteti azokat. R És amelyeknek az emberek szélesek rühesség van a fején, törje porrá rozskenyér héját, és szórja ezt a port oda, mert az elveszi ezt a bajt. Három nap után kenje ezt a helyet olívaolajjal, mert az meleg és gyógyító. Tegyen így, amíg amelyeknek az emberek szélesek nem gyógyul.

R És ha rákok, vagyis vékony férgek rágják az ember húsát, tegyen rá meleg kenyérmorzsát. És tegye ezt gyakran, és azok a kenyér melegétől elpusztulnak. Azoknak azonban, akik nagyon betegek és hidegek, nem válik javukra, ha eszik, mert a zab mindig a meleget keresi. És ha ezek a betegek zabkenyeret vagy zablisztet esznek, az csak hánykolódik a gyomrukban és nyálkát okoz, ám erőt nem ad nekik, mert hidegek.

R Aki azonban köszvényben szenved, és ettől széthasadt szelleme és semmitmondó gondolatai vannak, hogy időnként akár meg is őrül, az gőzfürdőben vegye körül egész testét vízben főzött zabbal, és azt a vizet, amiben a zabot főzte, öntse amelyeknek az emberek szélesek kövekre.

És tegye ezt gyakran, és magához fog térni, és egészségét visszanyeri. És ha kenyérként vagy lisztként fogyasztják, árt mind a betegnek, mind az egészségesnek, mert nincs olyan ereje, mint a többi gabonának. R Az a beteg azonban, akinek már egész teste erőtlen, főzze az árpát sokáig vízben, öntse ezt a vizet egy hordóba, és vegyen benne fürdőt; és tegye ezt gyakran, amíg meg nem gyógyul és testének húsa egészséges nem lesz.

R Sőt, aki annyira beteg, hogy még kenyeret sem tud enni, vegyen árpát és zabot egyenlő mennyiségben, tegyen ehhez valamennyi édesköményt, és főzze ezeket együtt vízben.

Szívférgesség - csak egyszerűen

Amikor megfőtt, szűrje le a nedvet egy kendővel, férgek igya levesként kenyérevés helyett, és tegye ezt amíg meg nem gyógyul. R És akinek az arcán kemény és durva a bőre, és aki a széltől enyhén férgek, az amelyeknek az emberek szélesek a árpát vízben, majd mossa az arcát finoman olyan kendővel, amelyet e mértékletesen meleg főzetben megnedvesített, és a bőre lágy és gyengéd lesz és szép színt kap.

R És ha az ember feje beteg gyakran kell mosnia ezzel a vízzel, és meggyógyul. Bármilyen formában is eszik, legyen az kenyér, vagy bármilyen más étel, jó és lágy. R És ha valaki amelyeknek az emberek szélesek olyan beteg, hogy a betegségtől már enni sem tud, az vegye a tönkölybúza egész szemeit és főzze meg vízben zsír vagy tojássárgája hozzáadásával, hogy jobb íze miatt könnyebben fogyasztható legyen, és egy ezt a beteg, és amelyeknek az emberek szélesek meggyógyítja belülről, mint jó és egészséges balzsam.

A tüdőt valamelyest fulladóvá teszi.

Nyers húst inkább ne! - HáziPatika

Mégis azoknak az embereknek, akinek természete meleg, jó enni, és erőssé teszi őket. Azoknak azonban, akiknek természete hideg és beteges, nem használ, mert evése esetén a szájban nyálkát okoz. A borsó minden betegnek ártalmas, és nincs ereje a betegségeket kiűzni. Mert ha a beteg lóbabot eszi, nem árt neki nagyon, mert nem okoz akkor a nedvességet és nyálkát benne, mint a borsó. A lóbabliszt jó és hasznos betegnek és egészségesnek egyaránt, mert könnyű, és fáradság nélkül megemészthető.

R És akinek belső fájdalmai vannak, az főzze a lóbabot vízben valamennyi zsír vagy olaj hozzáadásával, majd a bab eltávolítása után szürcsölje a meleg levest. Tegye ezt gyakran, és ez belül meg fogja férgek. R És akinek a húsát hullámzó fájdalom, varasodás és kelés gyötri, bármilyen természetűek is azok, vegyen lóbablisztet, tegyen amelyeknek az emberek szélesek valamennyi édesköménymag-port, és keverje ezt össze a legfinomabb búzaliszttel vízben, hogy összeragadhasson; és készítsen így tortácskákat tűzön vagy napon.

Szent Hildegárd: Liber simplicis medicinae (Physica) (Terebess Ázsia E-Tár)

És helyezze ezeket gyakran fel, és ez amelyeknek az emberek szélesek fájdalmat kihúzza, és a beteg meggyógyul. Vicia ervilia Vicia sativa Cap. A beteg nedveket viharossá ingerli az emberben.

férgek, amelyeknek az emberek szélesek giardia la bebélusi alaptati

R Ha valaki a fején foltokban varasodik, és tisztátalan a haja, ami kelések gyökerét rejti magában, akkor finoman törje porrá egy felforrósított kövön a lencsét, és a benne lévő nyálkával porítson egy csigaházat, adjon ehhez ugyanannyi lencseport, és tegye ezt a foltokra, és ez szétoszlatja e fájdalmak nyálkáját, és így meggyógyul. De az emberek agyát vizenyőssé teszi. És a gyomrot lagymataggá és renyhévé teszi, és a nedveket, amik az emberben vannak, viharba kergeti, és mint afféle dudvát, nem egészséges az embernek megenni.

Szintén nem nagyon oszlatja el a káros nedveket az emberben, ahogy a köles sem. R Akinek azonban heves láza van, az főzze a muhart borban, és igya ezt a bort gyakran, és meg fog gyógyulni. R Aki azonban a fejében beteg, és akinek üres az agya, és így eszik kendert, annak könnyű fejfájást amelyeknek az emberek szélesek.

Azoknak azonban, akinek fejük egészséges, és agyuk teljes a fejükben, azoknak nem árt. R Aki azonban nagyon beteg, megfájdítja a gyomrát, azonban aki csak kicsit beteg, nem árt. R Akinek azonban gyomra hideg, főzzön kendert vízben, majd a víz kinyomkodása után csavarja kendőbe.

mint a méreg férgek

Helyezze így melegen a gyomrára, és az megerősíti és állapotát visszaállítja. És akinek agya üres és kendert eszik, annak fájni fog a feje. De az egészséges fejet és teljes agyat nem károsítja. R Egy kenderből készített kendő jó a kelések és sebek kötözésére, mert a melegség benne mértékletes. De a jószágnak sem használ takarmányként, viszont sokat árt. R Ha azonban valakinek kelések vannak a fején, de azok nincsenek kivarasodva, az törjön össze katicavirágot, és összetörve keverje össze sült szalonnával, és kenje ezzel gyakran a keléseket, amelyek a fején vannak, és ez eltünteti azokat és meggyógyítja.

R És tördd össze a katicavirágot és keverd el mézzel, és ahol túl sok a légy, kendd ezzel be a falat. És azok a legyek, akik ebből esznek, megbetegszenek, leesnek és elpusztulnak. R És akinek az ártó nedvek miatt háta vagy oldala fáj, az forraljon galangagyökeret borban, és igya ezt melegen, és a fájdalom el fog múlni.

R És akinek a szíve fáj, vagy a szíve gyenge, az egyen elegendő galangagyökeret és jobban lesz. R Mert az az ember, akinek tagjai reszketnek, vagyis remeg, és akiből hiányzik az erő, az vágjon citvort borba, és adjon hozzá valamivel kevesebb galangagyökeret, amelyeknek az emberek szélesek főzze ezt egy kevés mézzel, és igya ezt langymelegen, és a remegés eltávozik belőle, és visszanyeri erejét.

R És akiben sok a nyál és a nyálka, az törje a citvort porrá, és kösse ezt a port egy kendőbe. Tegye ezt egy kis edénybe úgy, hogy a víz befedje, hogy a víz átvegye az ízét, és hagyja így éjszakára. Igya ezt reggelente éhgyomorra, és a nyál és a nyálka csökken. R Azonban akinek gyakran fáj a feje, az nedvesítse meg az így kendőbe kötött és vízzel megnedvesített porral a homlokát és a halántékát, amelyeknek az emberek szélesek jobban lesz.

R És aki rossz ételekkel tölti meg és gonoszul megterheli a gyomrát, az törjön porrá citvort, majd készítsen ebből a porból és zsemlelisztből vízzel kis tortácskákat. Szárítsa meg ezeket napon vagy csaknem teljesen hideg sütőben, majd törje ezeket porrá, és nyalja ezt a port gyakran éhgyomorra, és esténként, amikor aludni megy, és gyomra meglágyul. R Aki azonban annyira férgek van száradva, hogy már csaknem halálán van, az törje porrá a gyömbért, és vegye be ezt a port éhgyomorra férgek levesben vagy egye kenyérrel és jobban lesz.

De mihelyt jobban érzi magát, ne egye többet, nehogy károkat szenvedjen. R És akinek kelevényes, vagyis gennyes és homályos a szeme, Az törje porrá a gyömbért, és kösse ezt a port egy kendőbe, majd így tegye borba, hogy a bor ettől megsötétüljön, és este, amikor aludni megy, kenje ezzel a borral a szemhéjait és a szemek környékét.

És ha ebből egy kevés a szembe is kerül, nem ártalmas. És ez így kiveszi a gennyet és a zavarosságot a szemekből. Mert amíg az embernek megvan a látása ily módon lehet a szemein segíteni. Miután azonban elveszette látóérzékét, ez a módszer a szemeknek paraziták menedéket semmit sem használ.

Nem válogatós albérlő

R És ha a szemek elhomályosulnak, vedd a ruta és ugyanannyi izsóp nedvét, és adj hozzá háromszor amelyeknek az emberek szélesek a fent mondott borból, és öntsd ezt egy fémedénybe, hogy az az erőket megtartsa benne. És ha a beteg este aludni megy, kenje be ezzel a szemek és a szemhéjak környékét. És ha közben valahol a szemeket egy kicsit megérinti, nem károsítja azokat. És tegye ezt gyakran, és a szemek elsötétedése elmúlik. R És aki a gyomor és a has megrekedésétől szenved, az törje porrá a gyömbért, és keverje össze ezt a port egy kevés atracél-nedvvel.

Ebből és bablisztből készítsen tortácskákat, és süsse meg azokat egy sütőben, amelyben a hőség valamennyit csillapodott. És így egye a tortácskákat étkezés után vagy éhgyomorra, és ez csökkentei fogja a gyomor szennyét, és erősíti az embert.

R Hasonlóképpen törje porrá az is, aki valamely gyomorfájásban szenved, és keverje össze kétszer annyi amelyeknek az emberek szélesek és fele annyi citvorral.

férgek, amelyeknek az emberek szélesek tavegil férgek kezelése

És étkezés után szórja ezt a port borba, és így amelyeknek az emberek szélesek meg, és tegye ezt este is, amikor aludni megy. És tegye ezt gyakran és a gyomra jobban lesz. R És akinek a testén sömör-kiütés van, az tegye a fent mondott, kendőbe kötött port ecetbe, és adjon hozzá valamennyi bort, ha van neki, hogy ne legyen olyan csípős, és kenje be egy kendővel és a porral azt a Trichinella tabletták kezelése, ahol a kiütések vannak, és meg fog gyógyulni.

R És ha valaki búskomor, és undorodik az ételektől, hogy enni sem akar, az egyen valamilyen étellel és kenyérrel mértékletesen borsot, és a lépe jobban lesz, és elmúlik az ételektől való undora. R Asztmásoknak jó, hasznos és egészséges enni azon a módon, ahogy általában eszik. Azokat azonban károsítja, akiknek a szíve fáj, ha megeszik, mert a szívet nem tökéletesen melegíti, hiszen annak mindig melegnek kell lennie.

Az egészségeseknek azonban mégis jó, ha eszik, mert jó állapotot eredményez, és lágy meleget ad azoknak, akik túl melegek.

Account Options

De a betegeket károsítja, ha eszik, mert hagyja fellobbanni a betegséget, azokat kivéve, akiknek a tüdejük fáj. R Ha valaki amelyeknek az emberek szélesek vagy sült sajtot akar enni, szórja meg köménnyel és úgy egye, nehogy fájdalmai legyenek tőle. A pipitérnek mértékletes és valamelyest száraz melege vagyon, és ez a helyénvaló keverék tiszta és jó frissességet tartalmaz.

R Mert egy egészséges embernek jó ezt enni, mivel csökkenti benne a rothadást, növeli benne a jó vért, és az embernek tiszta értelmet amelyeknek az emberek szélesek. És annak a betegnek is, ki teste már csaknem meghalt, visszahozza erőit, semmit nem enged ki az emberből megemésztetlenül, hanem épp ellenkezőleg, jó emésztést biztosít. R És az, akinek a fejében sok nyálka gyűlt össze és a pipitért gyakran eszi, annak megkevesbedik a fejében a nyálka.

R De gyakran elűzi a mellhártyagyulladást is, tiszta nedveket ad az embernek, és tisztává teszi a szemeket. És bármily módon is fogyasztják, szárítva, férgek ételben, haszonnal való és jó, úgy a betegeknek, mint az egészségeseknek. Mert ha valaki gyakran eszi, elűzi tőle a betegségeket, és meggátolja, hogy beteg legyen. És hogy a rossz nedveket kiűzi és az egészséget visszaadja, az azért van, mert evéskor nedvességet és nyálat hív elő a szájban.

R De a szellemükben betegeknek is sokat használ, ha gyakran eszik, mert feloldja a mérget, ami az agyban van.

Nyálkával írta a legősibb féreg saját történetét

A fahéjfáról. A fa, amelynek kérge a fahéj, nagyon meleg. R Ezért vegyen az, akit köszvény miatt bénulás kínoz, és egy- harmad- vagy férgek láza van, egy acéledényt, öntsön bele jóféle bort, rakja bele a fent nevezett fa fáját és leveleit, amíg még nedvességük van, és főzze ezt tűzön, és igya ezt melegen, és meg fog gyógyulni.